A Musée Unterlinden – Egy Szent Szellem és Építészet Ünnepélyes Szerkezete
A Musée Unterlinden Colmar városában található Franciaországban, és nem csak egy művészeti értékeket őrző helyiség hanem egy tapasztalatszerző utazás is – egy időszak és vallás közössége által keltett érzés, mely az épületek történetével beszél hozzájuk. Egy 13. századi dominikáni szerzetesegyházi épületből alakult ki a múzeum, mely minden egyes aspektusa mélyen kapcsolódik össze Észak-Alsaszék művészi és kulturális életével. Bejárás közepén azonnal megérezhető egy nyugodt és meditációs légkör, ami tovább erősül az ott található különleges gyűjtemény által, amely elsősorban az Észak-Alsaszék középkori és reneszánsz művészetére koncentrál. Az épület eredeti célja egy egyszerű vallási hely volt, melyet azonban idővel jelentős kulturális intézménnyé alakított át.
-
Az Isenheim Altárpilasztre – Egy Szorongás és Remény Ünnepélyes Megtestesülése
-
Az Építészet Szerkezete és Harmonija
-
Egy Korábbi Szerzetesegyházi Érdekeltető Története
-
A Modern Mélyülés – Egy Új Szemmeltekintés Az Örökségre
Az Isenheim Altárpilasztre
domináns szerepet tölt el a Musée Unterlindenen, melyet Matthias Grünewald és Hans Holbein a Fiatal megalkotott 1512 és 1516 között. Ez nem csak egy festmény hanem egy teljes érzékszervi élménység, amely célja az érzelmi közelség és vallási kapcsolat fenntartása azok számára, akik a közelében található Szent Antal Egyetemi Kórház betegült pácienseit kezelik. Az altárpilasztre több rétegű alkotásként mutatkozik meg, mely különböző jeleneteket tárja fel az oltár szárnyainak nyitva és zárva tartása szerint. Az oltár szárnyai zárva tartva követőit szomorú képekkel nézőpontosítják Krisztus keresztenői szenvedésével, melyet szívszorongó réalismus és egy mély emberi szenvedés megértése jellemzi. A bőr pedig betegség okozta sérülésekkel borul bele, testét fájdalommal torzulva – ami tükrözi az érintettek saját fizikai kínjának jellegét. Az oltár szárnyainak nyitva tartása azonban ragyogó átalakulást mutat be: Az Újbeszéd jelenete, Krisztus felkelése és magasztalása színre lép színes részletekkel és szimbolikus jelentéssel, mely egy örökös megváltás és újjászületés kétségbeesett vágyát tükrözi. Grünewald mesteri használata fény és árnyék kombinációnak valamint egy rendkívül nagy figyelme az növényvilág pontos ábrázolására – különösen pedig az oltárpilasztre használt gyógynövények részletes megjelenítésére – felülemeli az altárpilasztre azon túl, hogy egyszerű vallási ikonográfiai alkotás legyen és mély meditációt vált ki az életről, halálról és gyógyulásról. Szent Sebastian képe pedig szomorú részleteivel és Krisztus felkelésének jelenete tovább növeli Grünewald művészi géniuszát.
Az Építészet Szerkezete és Harmonija
ugyanis olyan vonzó történetet mesél el mint a múzeum gyűjteménye maga. Az 13. századi dominikáni szerzetesegyházi épület egy légköröt kelt meg az Észak-Alsaszék középkori és reneszánsz művészetének közepén, melyet egy impozáns modern bővizető épület harmonikusan egészít ki, amely megtartja az épület hagyományos alapokat és jellegét. Az új bővizető nem csak növelte meg a múzeum térfogatát hanem egy párbeszéd kialakítására törekedődött az idő múltával és az intézmény változó szerepével szemben, mely tiszteli az épület történelmi gyökereit. A bővizető egy korábbi közös vízvezeték épület helyén épült és szokatlan minimalista megjelenítése – mely egy különleges rétegzett üvegfa kültővel rendelkezik – egy hatalmas kontrasztot alkot a dominikáni szerzetesegyházi gótikus építészéggel. Ez a párbeszéd nem zavaró hanem harmonikus jellegű, ami dinamikus kölcsönhatást eredményez fény és tér között, mely elősegíti az látogató élményét. A múzeum gondosan kihasználja mindkét helyiséget mutatva be különféle gyűjteményeit – középkori szobrokat és helyi régészeti leleteket valamint Martin Schongauer születési helyén található műveket és alkotásait – melyek megfelelnek az épület történelmi kontextusának és művészi értékének.
Egy Korábbi Szerzetesegyházi Érdekeltető Története
Az Isenheim Altárpilasztre és más nagy méretű festménye és szobrára megtalálható művek közös értéke pedig az Észak-Alsaszék kultúráját és művészetét mutatja meg a középkorban és a reneszánsz korban. Az látogatók felfedezhetik egy lenyűgöző választékot vallási és szórakozó művészi alkotásokból, melyek betekintést nyújtanak az időszak művészi hagyományába és stílusává. Egy helyi régészeti lelete pedig betekintést enged meg az Észak-Alsaszék története és akik előtte éltek életébe. És végül a múzeum gyűjteménye meghagyja maga mögött egy sokrétett kulturális látogatási célzatot mely elősegíti az idő múlásával szembeni mély megértést és értékelést valamint egy intenzív élményt kelt meg akik elhagyták Szent Antal Egyetemi Kórház épületét. És végül Szent Antal Egyetemi Kórház szellemében tartja számon ezt a különleges intézményt."